A kétséges győzelem: az ellentmondásos felfüggesztett börtönbüntetés és a megkeseredett siker

Létezik olyan győzelem, aminek nem tudunk tiszta szívvel örülni? Ebben a bejegyzésben egy olyan több száz milliós költségvetési csalási ügyet mutatok be, ahol a védekezésünk minden ponton megállta a helyét, a szakértői véleményeket megdöntöttük, és a vád összeomlott – a bíróság mégsem mert felmentő ítéletet hozni. Egy történet a „jó magyar szokás szerinti” köztes megoldásokról és arról, miért érezzük néha kudarcnak a felfüggesztett börtönbüntetést is.
2025. december

Beszéljünk most egy olyan ügyről, amelyben a tulajdonképpeni sikert is kudarcként éltük meg.
Sajnos ilyen is van.

Itt egy több-százmilliós költségvetési csalásról és az európai közösség érdekeit sértő csalás-sorozatról szólt a gyanúsítás, majd a vád.

Ügyfelemnek kiváló védekezést sikerült felépítenünk, amelyet az első pillanattól kezdve következetesen adott elő (jó ideig szembe menve a szakértői véleménnyel, egészen addig, amíg a szakértő nem kényszerült az általa adott vélemény megváltoztatására), és amely védekezést nem lehetett megcáfolni a bizonyítás során.
Egyértelműen fel kellett volna menteni őt a vád alól, minden elfogultság nélkül mondhatom.

Ennek ellenére első- és másodfokon is bűnösnek találták, de – jó magyar szokás szerint, érezve a bizonyítékok fájó hiányát – ebben a nagy horderejű ügyben sikerült a bíróságnak őt felfüggesztett börtönbüntetésre ítélni.

Jobb, mintha lecsukták volna?

Igen. Határozottan.

Ahhoz képest azonban, hogy a bűnösségére nem sikerült bizonyítékot találni, és emiatt bizony felmentés lett volna az egyedül helyes ítélet, nem örültünk ennek a végkifejletnek.

Legutóbbi bejegyzések

Beteg eljárások: Diagnózisom a hazai igazságszolgáltatásról

Hivatásom során nap mint nap látom, hol akadnak el az igazságszolgáltatás fogaskerekei. Legfrissebb írásomban nem elszigetelt hibákról, hanem egy mélyebben gyökerező, rendszerszintű jelenségről beszélek. Tartsanak velem az Élet és Irodalom hasábjain, ahol górcső alá veszem a „beteg” eljárások anatómiáját.

bővebben

Az etikáról és esélyekről: sikeres védelem a sikkasztással vádolt középvezető számára

„Csak azt ígérje meg, hogy nem kell börtönbe mennem!” – hangzik el sokszor a kérés. De mit tehet az ügyvéd, ha az ügyfél bevallja a bűnösségét, és a tét 20 millió forint? Ebben a bejegyzésben egy középvezető történetén keresztül mutatom be, miért nem szabad hazudni az ügyfélnek, miért kifizetődő a taktikus hallgatás, és hogyan vezet az őszinteség és a józan stratégia sikeres ítélethez még egy nehéz helyzetben is.

bővebben

Az adócsalás sötét árnyai: egy „balek” vádlott küzdelme a börtön elkerüléséért

A bíróság előtt nem mindenki egyenlő? Gyakori és fájdalmas tapasztalat, hogy egy adócsalási ügyben a háttérben maradó „agytrösztök” megússzák felfüggesztettel, miközben a gyanútlan vagy éppen kényszerpályán mozgó strómanra letöltendő börtönt szabnak ki. Legújabb írásomban egy „balek” vádlott történetét mesélem el, akinek az utolsó pillanatban, a másodfokú eljárás során sikerült elkerülnie a rácsokat.

bővebben

Gazdasági bűncselekmények Btk. magyarázata

A gazdasági élet szereplőjeként egyetlen rossz döntés vagy egy pontatlanul értelmezett jogszabály is elég ahhoz, hogy valaki a büntetőeljárás célkeresztjébe kerüljön. De hol húzódik a határ a kockázatos üzlet és a bűncselekmény között? Ebben a bejegyzésben a Btk. leggyakoribb gazdasági tényállásait – a költségvetési csalástól a hűtlen kezelésig – bontom le érthető darabokra, és megmutatom, miért kulcsfontosságú a korai szakmai segítség.

bővebben

Mi az ártatlanság vélelme?

„Mindenki ártatlan, amíg bűnösségét jogerősen meg nem állapítják.” Jól hangzó alapvetés, de vajon hogyan érvényesül ez akkor, amikor a közvélemény és a hatóságok már az első pillanattól bűnösként kezelik a gyanúsítottat? Legújabb bejegyzésemben az ártatlanság vélelmének valódi súlyáról és a bizonyítási teher mindennapi küzdelmeiről írok.

bővebben