„A törvények a bűnözőket védik”

Facebook Gmail
2025. november

Ki ne hallotta volna már ezt a népszerű véleményt? Sőt, ki az, aki még maga nem mondott vagy gondolt hasonlót?

Attól tartok, akik így vélekednek, nem gondolták végig kellőképpen, miről is van szó.
A fenti tételt nem tartom igaznak. A törvények nem a bűnözőket védik.
A törvények mindannyiunkat védenek.

Ártatlanokat és bűnösöket egyaránt. De elsősorban az ártatlanokat.
A büntetőeljárás megindulásakor, a bűntény elkövetésekor az esetek jelentős részében nem tudható bizonyosan, hogy ki az elkövető.
Az eljárás többek között arra való, hogy ez kiderüljön.

Mindenki látott már krimit a tévében, esetleg olvasott könyvben is. Ha máshonnan nem, ezekből tudhatja bárki, hogy könnyen gyanúba kerülhet olyan is, akiről aztán később – ha minden jól alakul – kiderül, hogy nem követett el semmit.
A szabályok attól védenek mindenkit, nehogy úgy vonják felelősségre valamilyen büntetendő cselekményért, hogy el sem követte azt.

Ennek érdekében vannak a sokszor fölöslegesnek tűnő szabályok, hogy a tévedéseket, hibákat, szándékos ferdítéseket legalább megpróbálják kiküszöbölni.
Bárkivel előfordulhat, hogy vétlenül gyanúba keveredik.
Ezek a szabályok ilyenkor kapóra jönnek.

Betartásuk esetén garantálják nekünk, hogy egyikünk elítéléséhez se legyen elegendő, hogy egy személy vagy egy szervezet úgy gondolja, elkövettünk valami büntetendőt. Hogy a látszat ellenünk szól. Hogy gyanús a képünk. Hogy ellenszenvesek vagyunk.

A sok – fölöslegesnek tűnő – szabály arra való, hogy elkerüljük az ilyen és hasonló szituációkat.

A bűnösséget bizonyítani kell. Aprólékosan, és szigorú szabályok szerint. És a szabályokat be kell tartani és tartatni. Mert ha elnézünk egy „kis” hibát, elveszítjük a bizonyosságot, hogy a törvény azt bünteti meg, akit kell.

És persze, előfordul, hogy a szigorú szabályok miatt megúszhatja a büntetést olyan is, aki rászolgált. Ahogy sajnos az is, hogy a szabályokat nem sikerül maradéktalanul érvényesíteni, és így ártatlanul ítélnek el embereket.

De ahol tisztelik az emberi szabadságot, ott fontosabb szempont, hogy senki ne üljön ártatlanul, ahhoz képest, hogy esetleg akadhat olyan bűnös, aki megússza a felelősségre vonást.

Legutóbbi bejegyzések

Beteg eljárások: Diagnózisom a hazai igazságszolgáltatásról

Hivatásom során nap mint nap látom, hol akadnak el az igazságszolgáltatás fogaskerekei. Legfrissebb írásomban nem elszigetelt hibákról, hanem egy mélyebben gyökerező, rendszerszintű jelenségről beszélek. Tartsanak velem az Élet és Irodalom hasábjain, ahol górcső alá veszem a „beteg” eljárások anatómiáját.

bővebben

Az etikáról és esélyekről: sikeres védelem a sikkasztással vádolt középvezető számára

„Csak azt ígérje meg, hogy nem kell börtönbe mennem!” – hangzik el sokszor a kérés. De mit tehet az ügyvéd, ha az ügyfél bevallja a bűnösségét, és a tét 20 millió forint? Ebben a bejegyzésben egy középvezető történetén keresztül mutatom be, miért nem szabad hazudni az ügyfélnek, miért kifizetődő a taktikus hallgatás, és hogyan vezet az őszinteség és a józan stratégia sikeres ítélethez még egy nehéz helyzetben is.

bővebben

A kétséges győzelem: az ellentmondásos felfüggesztett börtönbüntetés és a megkeseredett siker

Létezik olyan győzelem, aminek nem tudunk tiszta szívvel örülni? Ebben a bejegyzésben egy olyan több száz milliós költségvetési csalási ügyet mutatok be, ahol a védekezésünk minden ponton megállta a helyét, a szakértői véleményeket megdöntöttük, és a vád összeomlott – a bíróság mégsem mert felmentő ítéletet hozni. Egy történet a „jó magyar szokás szerinti” köztes megoldásokról és arról, miért érezzük néha kudarcnak a felfüggesztett börtönbüntetést is.

bővebben

Az adócsalás sötét árnyai: egy „balek” vádlott küzdelme a börtön elkerüléséért

A bíróság előtt nem mindenki egyenlő? Gyakori és fájdalmas tapasztalat, hogy egy adócsalási ügyben a háttérben maradó „agytrösztök” megússzák felfüggesztettel, miközben a gyanútlan vagy éppen kényszerpályán mozgó strómanra letöltendő börtönt szabnak ki. Legújabb írásomban egy „balek” vádlott történetét mesélem el, akinek az utolsó pillanatban, a másodfokú eljárás során sikerült elkerülnie a rácsokat.

bővebben

Gazdasági bűncselekmények Btk. magyarázata

A gazdasági élet szereplőjeként egyetlen rossz döntés vagy egy pontatlanul értelmezett jogszabály is elég ahhoz, hogy valaki a büntetőeljárás célkeresztjébe kerüljön. De hol húzódik a határ a kockázatos üzlet és a bűncselekmény között? Ebben a bejegyzésben a Btk. leggyakoribb gazdasági tényállásait – a költségvetési csalástól a hűtlen kezelésig – bontom le érthető darabokra, és megmutatom, miért kulcsfontosságú a korai szakmai segítség.

bővebben