Az etikáról és esélyekről: sikeres védelem a sikkasztással vádolt középvezető számára

„Csak azt ígérje meg, hogy nem kell börtönbe mennem!” – hangzik el sokszor a kérés. De mit tehet az ügyvéd, ha az ügyfél bevallja a bűnösségét, és a tét 20 millió forint? Ebben a bejegyzésben egy középvezető történetén keresztül mutatom be, miért nem szabad hazudni az ügyfélnek, miért kifizetődő a taktikus hallgatás, és hogyan vezet az őszinteség és a józan stratégia sikeres ítélethez még egy nehéz helyzetben is.
2025. december

Megkeresett egy cég középvezetője, akit 20 millió forintos sikkasztással gyanúsítottak meg a cége sérelmére, egy Pest környéki kapitányságon.

Felmerült az eljárás elején, hogy vajon sikerül-e majd a nyomozó hatóságnak bebizonyítania a cselekmény elkövetését.
Annak érdekében, hogy ez ne a mi vallomásunkon múljon, úgy döntöttünk, nem teszünk vallomást.

Később meggondolhatjuk magunkat, ha úgy fordulna az események sora.
Nekem elmondta, hogy sajnos valóban megtörtént, ami a gyanúsításban szerepel.
Nem büszke rá, de már nem huszonéves, sose volt büntetve, ezt sem kellett volna így csinálnia, ahogyan sikerült, az lenne az egyetlen vágya, hogy ülnie ne kelljen.
Ilyenkor mindig elmondom, hogy bár ezt garantálni nem tudom, egy büntetlen előéletű embernek azért van esélye elérni ezt a célt.

Nem szoktam sem ijesztgetni-, sem hitegetni a megbízót.

Nekem az a jó, ha reálisan látja az ügyet, az esélyeket, a buktatókat, és azt is érti, hogy mi, miért történik.
Mielőtt elismerően csettintenének, gyorsan elmondom, hogy nem mindenki örül ennek.

Akadnak, akik kifejezetten elvárják, hogy hazudjunk nekik.
Amikor ez az elvárásuk előjön, általában el kell köszönnünk egymástól.
Ebben az esetben szerencsére nem így történt, ez az ügyfél nem vágyott az alap nélküli megnyugtatásra.
Végig vezettem az ügyet a legjobb tudásom és tapasztalataim szerint, és elértük a kitűzött célt, felfüggesztett börtönbüntetés lett a jogerős ítélet.

És ez az ügyfél nagyon hálás volt, és nagyon megköszönte, hogy így alakult.
Miközben egy pillanatra sem titkoltam előle, hogy ez nem csak nekem köszönhető, hanem a bírósági gyakorlatnak – és persze megint csak a szerencsének is.

Attól még örülhetünk neki együtt.

Legutóbbi bejegyzések

Beteg eljárások: Diagnózisom a hazai igazságszolgáltatásról

Hivatásom során nap mint nap látom, hol akadnak el az igazságszolgáltatás fogaskerekei. Legfrissebb írásomban nem elszigetelt hibákról, hanem egy mélyebben gyökerező, rendszerszintű jelenségről beszélek. Tartsanak velem az Élet és Irodalom hasábjain, ahol górcső alá veszem a „beteg” eljárások anatómiáját.

bővebben

A kétséges győzelem: az ellentmondásos felfüggesztett börtönbüntetés és a megkeseredett siker

Létezik olyan győzelem, aminek nem tudunk tiszta szívvel örülni? Ebben a bejegyzésben egy olyan több száz milliós költségvetési csalási ügyet mutatok be, ahol a védekezésünk minden ponton megállta a helyét, a szakértői véleményeket megdöntöttük, és a vád összeomlott – a bíróság mégsem mert felmentő ítéletet hozni. Egy történet a „jó magyar szokás szerinti” köztes megoldásokról és arról, miért érezzük néha kudarcnak a felfüggesztett börtönbüntetést is.

bővebben

Az adócsalás sötét árnyai: egy „balek” vádlott küzdelme a börtön elkerüléséért

A bíróság előtt nem mindenki egyenlő? Gyakori és fájdalmas tapasztalat, hogy egy adócsalási ügyben a háttérben maradó „agytrösztök” megússzák felfüggesztettel, miközben a gyanútlan vagy éppen kényszerpályán mozgó strómanra letöltendő börtönt szabnak ki. Legújabb írásomban egy „balek” vádlott történetét mesélem el, akinek az utolsó pillanatban, a másodfokú eljárás során sikerült elkerülnie a rácsokat.

bővebben

Gazdasági bűncselekmények Btk. magyarázata

A gazdasági élet szereplőjeként egyetlen rossz döntés vagy egy pontatlanul értelmezett jogszabály is elég ahhoz, hogy valaki a büntetőeljárás célkeresztjébe kerüljön. De hol húzódik a határ a kockázatos üzlet és a bűncselekmény között? Ebben a bejegyzésben a Btk. leggyakoribb gazdasági tényállásait – a költségvetési csalástól a hűtlen kezelésig – bontom le érthető darabokra, és megmutatom, miért kulcsfontosságú a korai szakmai segítség.

bővebben

Mi az ártatlanság vélelme?

„Mindenki ártatlan, amíg bűnösségét jogerősen meg nem állapítják.” Jól hangzó alapvetés, de vajon hogyan érvényesül ez akkor, amikor a közvélemény és a hatóságok már az első pillanattól bűnösként kezelik a gyanúsítottat? Legújabb bejegyzésemben az ártatlanság vélelmének valódi súlyáról és a bizonyítási teher mindennapi küzdelmeiről írok.

bővebben