Beteg eljárások: Diagnózisom a hazai igazságszolgáltatásról

Hivatásom során nap mint nap látom, hol akadnak el az igazságszolgáltatás fogaskerekei. Legfrissebb írásomban nem elszigetelt hibákról, hanem egy mélyebben gyökerező, rendszerszintű jelenségről beszélek. Tartsanak velem az Élet és Irodalom hasábjain, ahol górcső alá veszem a „beteg” eljárások anatómiáját.
2026. január
Szerzőként és a jogi folyamatok figyelőjeként régóta foglalkoztat a kérdés: miért érezzük sokszor úgy, hogy az eljárások célja már nem az igazság kiderítése, hanem a bürokratikus gépezet öncélú pörgése? Az Élet és Irodalom legújabb számában megjelent publicisztikámban a rendőrség, az ügyészség és a bíróságok munkáját vizsgáltam meg egy kritikus szemüvegen keresztül.

A „Beteg eljárások” nem csupán egy cím, hanem egy látlelet. A cikkben feltárom, hogyan vezet a nyomozati szakasz merevsége, az ügyészség megváltozott szerepfelfogása és a bírói gyakorlat sokszor érthetetlen kanyarjai egy olyan állapothoz, ahol a jogkereső állampolgár könnyen elveszhet. Úgy gondolom, ideje nyíltan beszélni azokról a strukturális problémákról, amelyek aláássák a jogállamiságba vetett bizalmat.

Szakmai és közérdekű vitának szánom ezt az írást – bízom benne, hogy az Önök számára is tanulságos lesz.

Kíváncsi a részletes elemzésemre és a konkrét példákra?

A teljes cikket az Élet és Irodalom online felületén olvashatják el. Várom észrevételeiket és gondolataikat a téma kapcsán!

Legutóbbi bejegyzések

Az etikáról és esélyekről: sikeres védelem a sikkasztással vádolt középvezető számára

„Csak azt ígérje meg, hogy nem kell börtönbe mennem!” – hangzik el sokszor a kérés. De mit tehet az ügyvéd, ha az ügyfél bevallja a bűnösségét, és a tét 20 millió forint? Ebben a bejegyzésben egy középvezető történetén keresztül mutatom be, miért nem szabad hazudni az ügyfélnek, miért kifizetődő a taktikus hallgatás, és hogyan vezet az őszinteség és a józan stratégia sikeres ítélethez még egy nehéz helyzetben is.

bővebben

A kétséges győzelem: az ellentmondásos felfüggesztett börtönbüntetés és a megkeseredett siker

Létezik olyan győzelem, aminek nem tudunk tiszta szívvel örülni? Ebben a bejegyzésben egy olyan több száz milliós költségvetési csalási ügyet mutatok be, ahol a védekezésünk minden ponton megállta a helyét, a szakértői véleményeket megdöntöttük, és a vád összeomlott – a bíróság mégsem mert felmentő ítéletet hozni. Egy történet a „jó magyar szokás szerinti” köztes megoldásokról és arról, miért érezzük néha kudarcnak a felfüggesztett börtönbüntetést is.

bővebben

Az adócsalás sötét árnyai: egy „balek” vádlott küzdelme a börtön elkerüléséért

A bíróság előtt nem mindenki egyenlő? Gyakori és fájdalmas tapasztalat, hogy egy adócsalási ügyben a háttérben maradó „agytrösztök” megússzák felfüggesztettel, miközben a gyanútlan vagy éppen kényszerpályán mozgó strómanra letöltendő börtönt szabnak ki. Legújabb írásomban egy „balek” vádlott történetét mesélem el, akinek az utolsó pillanatban, a másodfokú eljárás során sikerült elkerülnie a rácsokat.

bővebben

Gazdasági bűncselekmények Btk. magyarázata

A gazdasági élet szereplőjeként egyetlen rossz döntés vagy egy pontatlanul értelmezett jogszabály is elég ahhoz, hogy valaki a büntetőeljárás célkeresztjébe kerüljön. De hol húzódik a határ a kockázatos üzlet és a bűncselekmény között? Ebben a bejegyzésben a Btk. leggyakoribb gazdasági tényállásait – a költségvetési csalástól a hűtlen kezelésig – bontom le érthető darabokra, és megmutatom, miért kulcsfontosságú a korai szakmai segítség.

bővebben

Mi az ártatlanság vélelme?

„Mindenki ártatlan, amíg bűnösségét jogerősen meg nem állapítják.” Jól hangzó alapvetés, de vajon hogyan érvényesül ez akkor, amikor a közvélemény és a hatóságok már az első pillanattól bűnösként kezelik a gyanúsítottat? Legújabb bejegyzésemben az ártatlanság vélelmének valódi súlyáról és a bizonyítási teher mindennapi küzdelmeiről írok.

bővebben