Hosszú út az igazságig: egy milliárdos hűtlen kezelés ügye és a hosszas eljárások kihívásai

Ingatlanvásárlások, irányított közbeszerzések gyanúja és egy országos köztestület felső vezetése a vádlottak padján. Mi történik, ha egy büntetőeljárás több mint tíz évig elhúzódik? Kéri Tamás írása rávilágít arra, hogyan válik az idő a védekezés egyik legfontosabb – bár keserédes – tényezőjévé egy milliárdos hűtlen kezelési ügyben.
2025. november

Az egyik országos köztestület legfelső vezetésével szemben felmerülő milliárdos hűtlen kezelés ügyében a védencem lett rögtön az eljárás kezdetén a későbbi negyedrendű vádlott. Ingatlanok beszerzése volt a gyanú tárgya, közelebbről az, hogy irányított közbeszerzés történt volna (ki hallott már ilyet?).

A feltételezés az volt, hogy országszerte a megyei vezetőségek számára a megvásárolandó ingatlanokat egy cég belső információk alapján megszerezte, majd felverte az árat. Ennek egyik módja az volt, hogy eleve nem nagyon volt más szóba jöhető ingatlan az adott helységben, ezért nem vehettek mást helyette, vagyis ”a piac diktálta” a magasabb árat. A másik mód pedig az ingatlanok átalakításában rejlett a nyomozók és az ügyészség szerint, hogy tudniillik ezek az ingatlanok a vételkor nem voltak alkalmasak arra a funkcióra, amelyre szánták őket. Ez még önmagában nem lett volna baj, hiszen a piacon viszonylag ritkán kínálnak eladásra olyan ingatlant, amely úgy, ahogy van, alkalmas egy ilyen szervezet helyi vezetőségének elhelyezésére, azonban az átalakítás során további vagyonok elnyelésére adódott lehetőség (megint csak a vád szerint persze).

Itt jelzem, hogy ez az ügy még a NER korszaka előtti, tehát nem olyan meglepő, hogy eljárás indult, bár azt sem mondhatjuk, hogy ennek az eljárásnak ne lettek volna „érdekességei”, amelyekre most nem térek ki, hogy ne vigyem más irányba a beszámolót.

A mi szempontunkból az a lényeg, hogy az eljárás nagyon jelentősen elhúzódott, tíz évnél is tovább tartott.

A vége az lett, hogy a legsúlyosabb büntetés is felfüggesztett szabadságvesztés lett, amelyet az első néhány vádlottnak osztottak ki, ezen kívül pénzbüntetések és más, kisebb súlyú büntetések születtek.
Hazudnék, ha ezt a saját „érdememnek” tulajdonítanám.

Ez az ügy pont nem a kiváló teljesítményről szólt, mert bár végig felkészülten és szakszerűen képviseltük védenceinket a védő kollégákkal, itt leginkább a nagyon elhúzódó eljárás miatt nem szabtak ki súlyos büntetéseket.
Amiben – valljuk be – van logika és jogos szempont.

A hosszadalmas eljárás sokszor nagyobb terheket ró a gyanúsítottra/vádlottra, mint egy gyorsan lezajló ügy végén kirótt szabadságvesztés.

Aki ezt nem hiszi, próbálja ki. Vagy inkább ne. Nem kívánom senkinek.

Legutóbbi bejegyzések

Beteg eljárások: Diagnózisom a hazai igazságszolgáltatásról

Hivatásom során nap mint nap látom, hol akadnak el az igazságszolgáltatás fogaskerekei. Legfrissebb írásomban nem elszigetelt hibákról, hanem egy mélyebben gyökerező, rendszerszintű jelenségről beszélek. Tartsanak velem az Élet és Irodalom hasábjain, ahol górcső alá veszem a „beteg” eljárások anatómiáját.

bővebben

Az etikáról és esélyekről: sikeres védelem a sikkasztással vádolt középvezető számára

„Csak azt ígérje meg, hogy nem kell börtönbe mennem!” – hangzik el sokszor a kérés. De mit tehet az ügyvéd, ha az ügyfél bevallja a bűnösségét, és a tét 20 millió forint? Ebben a bejegyzésben egy középvezető történetén keresztül mutatom be, miért nem szabad hazudni az ügyfélnek, miért kifizetődő a taktikus hallgatás, és hogyan vezet az őszinteség és a józan stratégia sikeres ítélethez még egy nehéz helyzetben is.

bővebben

A kétséges győzelem: az ellentmondásos felfüggesztett börtönbüntetés és a megkeseredett siker

Létezik olyan győzelem, aminek nem tudunk tiszta szívvel örülni? Ebben a bejegyzésben egy olyan több száz milliós költségvetési csalási ügyet mutatok be, ahol a védekezésünk minden ponton megállta a helyét, a szakértői véleményeket megdöntöttük, és a vád összeomlott – a bíróság mégsem mert felmentő ítéletet hozni. Egy történet a „jó magyar szokás szerinti” köztes megoldásokról és arról, miért érezzük néha kudarcnak a felfüggesztett börtönbüntetést is.

bővebben

Az adócsalás sötét árnyai: egy „balek” vádlott küzdelme a börtön elkerüléséért

A bíróság előtt nem mindenki egyenlő? Gyakori és fájdalmas tapasztalat, hogy egy adócsalási ügyben a háttérben maradó „agytrösztök” megússzák felfüggesztettel, miközben a gyanútlan vagy éppen kényszerpályán mozgó strómanra letöltendő börtönt szabnak ki. Legújabb írásomban egy „balek” vádlott történetét mesélem el, akinek az utolsó pillanatban, a másodfokú eljárás során sikerült elkerülnie a rácsokat.

bővebben

Gazdasági bűncselekmények Btk. magyarázata

A gazdasági élet szereplőjeként egyetlen rossz döntés vagy egy pontatlanul értelmezett jogszabály is elég ahhoz, hogy valaki a büntetőeljárás célkeresztjébe kerüljön. De hol húzódik a határ a kockázatos üzlet és a bűncselekmény között? Ebben a bejegyzésben a Btk. leggyakoribb gazdasági tényállásait – a költségvetési csalástól a hűtlen kezelésig – bontom le érthető darabokra, és megmutatom, miért kulcsfontosságú a korai szakmai segítség.

bővebben